Én kaland - önismereti séta a Városligetben

EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT....

A csillagok kertje

Befejezés

A harc

A legény úgy érezte, muszáj legyőznie a sárkányt, és megszüntetnie a létezését. Tudta, hogy ez áldozattal jár, de képes volt lemondani a sípról, a múltjáról, hogy új életet kezdjen a királylány oldalán. A táltos rálehelt, ettől megsokszorozódott az ereje, az egérke letörte az egyik bajusz szőrét, ebből kard lett, és elindult a sárkány felé. nagy csata volt, de végül a legény került ki győztesen. A sárkány elpusztult, a csillagok pedig mind átváltoztak fiatal lányokká. Hálásan köszönték a legénynek a segítséget, de ő csak a királylányt kereste a szemével. Végre megpillantotta, és szorosan megölelték egymást. A síp poprrá vált, de már nem volt rá szüksége, mert új fejezet kezdődött az életében.

Kell egy belső hely, ahol Te vagy Te. Álarcok nélkül, őszintén és büszkén, vállalva magad. Ahol kényelmesen hátradőlhetsz, mert nincs elvárás, megfelelési kényszer.

Kell egy belső hely, ahol fel tudsz frissülni, ahol találkozhatsz Önvalóddal, ahogyan a legény felismerte a királylányt. Ez a hely a mesékben a kert.

Ahol az aranyalma, a csengő barack nő. Ahová nem könnyű belépni, de ahová muszáj belépni.

Ahhoz, hogy is megtaláld ezt a belső egyesülést, használnod kell az erőidet, tudnod kell, mi az, amin nem  szabad változtatnod, és mi a te igazi helyed a világban, ahol a legjobban ki tudsz teljesedni.

Időnként kell segítség, mert az ember társas lény, és csak egyedül nem lehet mindent megoldani. A segítség lehet egy csoport, egy hivatásos segítő, egy barát, a párkapcsolat.

A sárkány a mesékben lehet külső ellenség is, de legtöbbször egy sötét oldalunkat képviseli.  Azokat a hibákat, melyek akadályozzák, hogy teljes életet éljünk, és egyesüljünk énünk legjobb verziójával.

Ez sokszor valamilyen berögzült védekezés, vagy régi betkososdott minta, amitől muszáj megszabadulni. EWz mindig áldoztattal jár, mert el kell engednünk azt az oldalunkat, mairől azt hisszük hozzánk tartozik, mpedig olyan, mint egy túl megel kabátot cipelni magunkon egy nyári napon. Nehéz és felesleges.

Tegyük le ezt a kabátot, vágjuk le a sárkány fejét, és ezzel felszabadulnak a bennünk lévő erők.

Segítenek a bennem lakó erők, a táltos és a kisegér. Mindenem megvan a harchoz, csak elő kell hívnom őket a síppal, meg kell őket erősíteni.

A kedvességet, a céltudatosságot, a könnyedséget, a munkát, a mozgást, a szeretetet kifelé és önmagam felé.

Ez a harc elkerülhetetlen, és akkor is érdemes folytatni, ha kezdetben elbukunk.